A gombák szerepe az ökoszisztémában

Írta: Nász János, Fotók: Tari-Székely Karola

Ezúttal Füzi Sándor biológus, a tatabányai Gombász Klub vezetője volt a vendége a november 6-ai öko-estünknek, könyvtárunk Népház úti fiókkönyvtárában.

Ifj. Gyüszi László és Füzi Sándor

Bemutatóját azzal kezdte, hogy a közvélekedésben elég sokszor negatív képzet társul a gombákhoz, miszerint óvakodni kell tőlük, hiszen halálosan is mérgezőek lehetnek. Alapvető, olykor felszínes tudásunk róluk mégis kiegészítésekre szorulnak és éppen ezért az ilyen találkozók is segíthetnek abban, hogy tisztább képet alkothassuk természetünk furcsa és oly sokszor félreismert, de nélkülözhetetlen fajairól. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Mit adtak nekünk a rómaiak? – Számadó Emese előadásáról

Írta: Nász János

A Brian élete című már-már klasszikusnak mondható film parafrázisát idézve kezdte meg Számadó Emese az előadását az öko-esték sorozatunk márciusi rendezvényünk nyitó mondataként. Mit adtak nekünk a rómaiak? Többek között a higiénia a közegészség klasszikus civilizációs módszereit. Így a vízvezetékrendszerek kiépítését, csatornázást, közfürdőzés lehetőségét, szemétszállítást, szennyvízkezelést, és többek között a természetgyógyászat megannyi eljárását.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Kertész vagyok ! – Gondolatok a fenntartható kertművelésről

Írta: Nász János

2016. december 12-én Gyulai Iván élvezetes előadását hallhatta a szép számmal megjelenő közönség az MTA Könyvtár és Információs Központ előadótermében. Az előadó az Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány elnöke, intézetigazgató és címzetes egyetemi tanár. Ez a program a „Kertész leszek” című öko-előadássorozat méltó záró rendezvénye volt. Többek között azért is, mert Gyulai Iván a saját kertészeti tapasztalatait mutatta be, és gyakorlatban is beigazolódott elméleteit osztotta meg a résztvevőkkel. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Természeti értékeink: a fenntartható erdő és vadászat

Írta: Sári Aliz Imola

2016. november 28-án könyvtárunkban már a 66. öko-est került megrendezésre, amelyet Mohácsi Domokos, a Duna-Ipoly Nemzeti Park polgári természetőre tartott. Természeti értékeink: a fenntartható erdő és vadászat című előadása remekül illeszkedett az öko-estek sorába. Előadónk hivatásos természetőr és madarász révén széleskörű ismereteket adott át erdeink nagyvadjairól és a vadászat mibenlétéről. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Ora et labora – A szerzetesrendek ökológiai érzékenységéről

Írta: Nász János

Szeptember 18-ai öko-esténk előadójaként Bartók Gertrud helytörténész kollegánk tartott előadást a szerzetesrendek ökológiai érzékenységéről és tevékenységeiről. A természettel való harmonikus együttélés nem csak egy divatos dolog, hanem jelen van a Földön azóta, amióta az ember itt megjelent.

Számos oka lehet annak, hogy a szerzetesrendek története a múlt kevésbé ismert területét képezi. Nem csak a múltjukról tudunk keveset, még a jelenüket sem igazán ismerjük. Pedig tevékenységükkel nagyon sok olyan értéket hoztak létre, adtak a világnak. Ebben a természetesség nagyon is hangsúlyos. De mi is a szerzetesrendek lényege? A világtól való elvonulás, de nem kivonulás; az Isten szolgálata és az ehhez igazított életmód, napirend. A mai napig ismert rendek két jelentős reguláját Szent Ágoston és Szent Benedek foglalta írásba, melyeket talán a bencés körökben lehet legteljesebben tetten érni. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

A tatai és környékbeli vízimalmok rendszere és a megye megújuló energiaforrásai

Írta: Nász János

A vízimalmoktól a vízierőművekig című vaskosra, egyben dekoratívra is sikerült könyv szerzője volt a vendégünk könyvtárunk októberi öko-estjének. Dr. Kádár Péter, az Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Karának intézeti igazgatója – szakavatott kutatója a honi vízimalmoknak.

Kádár Péterről Horváth Szabolcs készítette a fotót

Élvezetes előadását egy történelmi áttekintéssel kezdte az ókortól napjainkig. A történelmi Magyarországon mintegy tizennyolcezer, a mostaniban pedig mintegy hatezer vízimalmot lehet beazonosítani. Ezek közül előadónk csaknem 600-at be is járt. Ehhez az internet segítségével topográfiai és a felszíni morfológiai kutatások módszereit is igénybe vette. Több sikeres felfedezésre is jutott. A vizet, mint a bolygónkon szinte mindenhol rendelkezésre álló energiaforrást már a korai időktől használták gépek, szerkezetek hajtására. De igazán a középkorban terjedtek el, és az újkorig élték reneszánszukat. Az ókori vízi emelő kerekek végén agyagorsók továbbították a vizet az akvaduktokba, és juttatták el a kívánt településekre, tájakra. Egy kattintás ide a folytatáshoz….