Öko-hírek április

Megállíthatatlan lesz a sarki jégolvadás, ha túllövünk a párizsi klímacélokon

Melting water streams from iceberg calved from Ilulissat Kangerlua Glacier (Jakobshavn Icefjord) in Disko Bay.

A Massachusettsi Egyetem kutatása szerint a jelenlegi intézkedésekkel 2100-ra elérjük az ipari forradalomhoz képest számolt 3 Celsius-fokos melegedést, ami kétszerese a párizsi klímaegyezményben foglalt legideálisabb határnak. Ha ez valóban így marad, és a melegedést nem sikerül a jövőbeli intézkedésekkel lassítani, 2060-ban elérhetjük a fordulópontot, amikor a sarki jég már megállíthatatlan olvadásba kezd, a tengerszint-emelkedés pedig kontrollálhatatlanná válik – írja egy sajtóközlemény az EurekAlerten. Tovább a teljes cikkhez

Egyelőre úgy tűnik, az évszázad végére 2,4 Celsius-fokkal lesz melegebb a bolygó

The sun rises over the Industrial Area of Patras in West Greece.

Az új prognózist a Climate Action Tracker (CAT) elemzési projekt keretében állították fel, az eredményeket Niklas Höhne klímakutató kedden mutatta be a német környezetvédelmi miniszterrel, Svenja Schulzéval Berlinben a 12. Petersbergi klímadialógus alkalmából.

Bár optimista forgatókönyvvel dolgoztak, a kutatók szerint, ha nem születnek tervek a klímaváltozás mérséklését célzó további intézkedésekre, 2100-ra akár 2,9 Celsius-fokkal is emelkedhet a hőmérséklet. Ha az emisszió visszafogására újabb intézkedéseket hoznak, a melegedés mértéke akkor is 2 Celsius-fok lehet. Tovább a teljes cikkhez

Közép-Európa legmodernebb biobankját alakítják ki Szegeden

STOCKPORT, UNITED KINGDOM – APRIL 17

Közép-Európa legmodernebb biobankját alakítják ki a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE), a létesítményt alkalmassá teszik a vírusos betegségekben szenvedő páciensek mintáinak tárolására is.

A visszakereshető minták jelentős segítséget nyújtanak az orvosbiológiai kutatásokhoz, valamint alapot biztosítanak a biomarker- vagy a gyógyszerkutatásokhoz. Tovább a teljes cikkhez

Már csupán a Föld 2,8%-a érintetlen vadon – a nagyragadozóinkat nálunk is mindenhol kiirtották

A nagyragadozóknak nagy területre van szükségük, ahol elenyésző az emberi tevékenység. Ez több tíz négyzetkilométert is jelenthet.

Egyes számítások szerint húszpercenként kihal egy faj a Földön. Az ökológiai rendszerek megbomlása végzetes károkat okoz, amelynek a következményeit még a szakemberek sem tudják felmérni.

“Minden fajnak van szerepe az életközösségekben. Minél több faj tűnik el, annál inkább sérülnek az életközösségek, annál nagyobb az esélye, hogy olyan faj tűnik el, amely nagyon fontos. Mindez beindíthat egy dominó effektust, vagyis hogyha egy eltűnik, akkor az összes többiben valamilyen változás áll be. Valamelyik eltűnik, valamelyik túlszaporodik.”

A fajok kihalásával és az életközösségek sérülésével mindez veszélybe kerül. Tovább a teljes cikkhez

Ijesztő időjárást jósolnak Magyarországra

Fokozódó, extrém szélsebességű viharokat és ezzel együtt növekvő viharkárokat hoz a klímaváltozás Magyarországon – figyelmeztet Péliné Németh Csilla meteorológus.

A meteorológus szerint a Közép-Európára vonatkozó mérési adatok és modelleredmények alapján az üvegházhatású gázok koncentrációjának emelkedésével Magyarország térségében növekedni fog a ciklontevékenységhez köthető viharok száma. Ebből kifolyólag itthon is erősebb szélviharokra lehet számítani a jövőben – tette hozzá.

Extrém szélsebességű viharok, növekvő viharkárok: ez várhat ránk a jövőben itthon. Tovább a teljes cikkhez

Az EU villamosenergia-ellátásának negyedét szél-, hő-, hullám- és árapály-energia adhatná

Az Európai Bizottság olyan tervet mutatott be az óceánok, a tengerek és partvidékekkel kapcsolatos iparágak és ágazatok, az úgynevezett kék gazdaság szereplői számára, amely szerint, ha az Európai Unió szél-, hő-, hullám- és árapály-energiára épülő fenntartható óceáni energiaszerkezetet alakít ki, akkor az 2050-ben az EU villamosenergia-ellátásnak negyedét állíthatja majd elő. Tovább a teljes cikkhez

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük