Írta és szerkesztette: Nász János
Téli energiák
A januári napfogyatkozást követően, beléptünk a keleti népek naptára szerinti, a Disznó évébe, amely valamennyire a mi zodiákusunk Bika jegyének felel meg. A madarak február elején elkezdték párválasztó éneküket, hogy aztán Bálintkor meg is történjen a családalapítás, ami azt jelenti, hogy a tavasz idén sem maradhat el. Február 19-én az újabb szuperholdban gyönyörködhettünk, valamint a hó utolsó napjaiban a Merkúr az évuralkodó bolygója lesz jól látható.
Öko-linkek
Március elején beköszönt a tavasz, viharos lesz a nyár – ezt ígéri 2019-re a nyíregyházi időjós
Dávid Mihály 46 éve készíti az egész éves időjárás-előrejelzését a saját módszere alapján. Mutatjuk, mit vár erre az évre.
https://www.nlcafe.hu/szabadido/20190205/david-naptar-tavasz-2019-idojos-elorejelzes-david-mihaly/
2018 egy környezetvédelmi segélykiáltás volt
Ha a világon minden ember, aki szilveszter éjjel arra esküdözik, hogy az újévben majd lefogy pár kilót, azt fogadná meg, hogy nem használ több egyszer használatos műanyagot, szelektíven gyűjti a hulladékot, újrahasznosít, biciklivel jár majd dolgozni, vagy épp ültet egy fát, talán még a globális felmelegedést is lelassíthatnánk.
https://gardenista.hu/2018/12/31/2018-egy-kornyezetvedelmi-segelykialltas-volt/
A kép forrása: gardenista.hu
Éghajlatváltozás: tovább romlottak a mutatók
Magyarország a 42. helyezést érte el a legfrissebb Éghajlat-változási teljesítési mutatóban (CCPI 2019), amelyet ma hoztak nyilvánosságra Katowicében, az ENSZ 24. klímacsúcsán. A CCPI szerint világszerte romlottak az országok teljesítményei. Hiába zajlott le megannyi konferencia, amelyeken tervek és ígéretek százaiban egyeztek meg az államok, az érdemi tettekig nagyon kevés helyen jutottak el.
https://markamonitor.hu/2018/12/11/eghajlatvaltozas-tovabb-romlottak-a-mutatok/
A környezetszennyezés és a klímaváltozás miatt aggódunk
A klímaváltozást, illetve a környezetszennyezést tartják az egyik legnagyobb társadalmi kihívásnak annak a hét országnak a lakói, akiket az E.ON megbízásából kérdeztek meg egy reprezentatív kutatásban. A felmérésből az is kiderült, öt magyarból négy a saját eszközeivel is igyekszik tenni valamit az üvegházhatás ellen.
https://markamonitor.hu/2018/12/13/a-kornyezetszennyezes-es-a-klimavaltozas-miatt-aggodunk/
A gólyatöcs lett az év madara 2019-ben
A régi nevén széki gólya rendszeres fészkelő Magyarországon.
https://www.szeretlekmagyarorszag.hu/a-golyatocs-lett-az-ev-madara-2019-ben/
A kép forrása: szeretlekmagyarorszag.hu
A zöld nagypapa, aki megépítette minden gyerek álmát
Egy saját hinta, sőt körhinta, vagy mérleghinta a kertben, amit a nagypapa készített, az óriási büszkeség lehet, hiszen minden gyerek a mi kertünkben akar majd játszani. De vajon milyen lehet Bruno, az olasz vidámpark-építő nagypapa unokájának lenni?
https://gardenista.hu/2018/12/28/a-zold-nagypapa-aki-megepitette-minden-gyerek-almat/
2019 vadvirága a magyar zergevirág
Az Év vadvirága program keretében minden évben egy hazánkban vadon előforduló növény kerül a figyelem középpontjába. A 2010 végén magánkezdeményezésként indult internetes szavazást évek óta a Magyar Természettudományi Múzeum koordinálja. A legutóbbi évek közül 2016-ban a mocsári kockásliliom, 2017-ben pedig a hóvirág nyerte el az elismerő címet.
https://sokszinuvidek.24.hu/viragzo-videkunk/2019/01/03/2019-vadviraga-a-magyar-zergevirag/
A havasi cincér az év rovara 2019-ben
Európa egyik legszebb bogara, a havasi cincér az év rovara 2019-ben – írja az MTI. Idén is három rovarfajra lehetett szavazni: a kis Apolló-lepke, a magyar tarsza és a havasi cincér volt a jelölt.
https://gardenista.hu/2018/12/31/a-havasi-cincer-az-ev-rovara-2019-ben/
Rendkívül titokzatos életet folytató nagy macska lett az év emlőse
Erdőinkben él, de búvóhelyéről csak ritkán teszi ki a lábát, így hiába őshonos emlősfaj, csak nagyon ritkán mutatja meg magát a természetben az idei Év Emlőse, az eurázsiai hiúz – írja Facebook bejegyzésében a Vadonleső, aki idén a titokzatos nagymacskát hirdette ki győztesnek.
https://www.travelo.hu/heticuki/20190108-ev-emlose-gyoztes.html
(forrás: travelo.hu)
Soroksári sziget nyerte az év dunai szigete címet
A Dunai Szigetek blog hatodszor hirdette meg az év dunai szigete szavazást, melyre 2018. október 13-tól 2019. január 1-ig lehetett voksolni. A blog olvasói két szigetet választottak ki a selejtező során, míg egyet a blog “delegált”.
Zöld fiataloktól a zero waste nagymamákig – milyen egy csomagolásmentes bolt?
Mennyire lehet életképes egy olyan üzlet, ahol a tejhez, joghurthoz az üveget, a mosogatószerhez a flakont, a liszthez vagy kurkumához a dobozt a kedves vásárlónak kell hoznia? Mennyire érett meg a hazai fogyasztói kultúra a zero waste filozófiájához? Erre adtak választ Budapest egyetlen, egy háztartás szinte minden igényét ellátni képes csomagolásmentes boltjában, a Ne pazaroljban.
Előkelő helyezést ért el a zöld egyetemek rangsorában a Szegedi és a Pécsi Tudományegyetem
A világ környezettudatos felsőoktatási intézményeit rangsoroló listán 719 regisztrált egyetem közül a Szegedi Tudományegyetem a 77., a Pécsi Tudományegyetem pedig a tavalyi eredményén 39 helyezést javítva a 140. helyen végzett.
(forrás: elobolygonk.hu)
Olcsó elektromos autókkal törne be az európai piacra Kína
A kínai autómárkák már több mint egy évtizede próbálnak betörni az amerikai piacra. A legújabb próbálkozó egy kis elektromos autó: a mindössze négy éve alapított Kaiyun Motors elektromos pickupját, a Pickmant januártól kezdik el árulni 8950 dollárért (2,5 millió forintért).
https://g7.hu/vilag/20190205/olcso-elektromos-autokkal-torne-be-az-europai-piacra-kina/
Öko-esték című előadásainkról
“Mit adtak nekünk a rómaiak?” … (többek között a kézmosást)
A Brian élete című már-már klasszikusnak mondható film parafrázisát idézve kezdte meg Számadó Emese az előadását az öko-esték sorozatunk márciusi rendezvényünk nyitó mondataként. Mit adtak nekünk a rómaiak? Többek között a higiénia a közegészség klasszikus civilizációs módszereit. Így a vízvezetékrendszerek kiépítését, csatornázást, közfürdőzés lehetőségét, szemétszállítást, szennyvízkezelést, és többek között a természetgyógyászat megannyi eljárását.
Az előadás első részében Számadó Emese, aki a komáromi Klapka György Múzeum igazgatónője, régész-múzeológus számos példával, képpel illusztrálta a római örökségünk idevonatkozó eseményeit. Például a városi higiéné tekintetében a szennyvíz elvezetését a kővel kirakott közlekedési utak alatt irányították az áramlást a fő csatornába az úgynevezett cloaca maximába. A feltárások szerint a Szőnyi-Brigetioi katonaváros gyűjtő csatornarendszerének folyását a Dunába terelték be. A városokat, településeket vízvezeték hálózattal látták el, melyek vízét a közeli forrásokból, tavakból, víznyerőkből nyerték ki és hidraulikus úton szállították, vagy a föld alatt, vagy áthidalva a szintkülönbségeket emeletes fedett építményeken aquaduktokon keresztül sokszor több kilométer távolságból. Brigetio a tatai medencéből kapta így a vizet és még a 15. században is működött ez a szállítórendszer. A víz tárolására ciszternákat, földalatti tárolókat építettek. A közösségi 20-30 fős WC-k, kőből épültek és nyilvánosak voltak, és az alattuk folyó vízzel öblítették ki. Az illemhelyek üzemeltetőit megadóztatták és innen eredt a pénznek nincsen szava kifejezés is. Tisztálkodásra is nagy hangsúlyt fektettek. Számos közfürdőt építettek, külön a férfiaknak és külön a nőknek és csak papucsban tiszta lábbal léphettek be oda. Papucsra azért volt szükség, mert padlófűtéssel melegítettek és az alatt vezették be a hőforrások vagy a melegített vizeket. A termálvizeket gyógyításra is használták, mert a test mellett a szellemi fejlődésnek nagy fontosságot tulajdonítottak. A fürdők kulturáltak és komfortosak voltak. Sportesemények és könyvtárak is helyet kaptak az épületeikben. Tisztában voltak a vizek gyógyító erejével és a hatásuk szerint használták az ízületi, bőr és egyébe betegségek gyógyítására. Külön fürdőztek a beteg és egészséges emberek. A szauna, az iszapfürdőzés, a tusolás, az ivókúra mind ismert és használt és közkedvelt volt ebben a korszakban. Későbbiekben szó került az akkori szemétkezelésre és szemétszállításra. A hulladékot, a szerves, organikus maradékot az utcákra kidobálták, de voltak erre olyanok alkalmazva, akik összeszedték és kivitték a város szélére, és amit újra lehetett hasznosítani komposztálták. Róma szélén, a használaton kívüli olajtároló amforákból egy hatalmas dombot képeztek, amely mintegy 50 millió darabból állhatott és 36 méter magas volt.
Fotók: ifj. Gyüszi László
Nagyon hasznos és információkban gazdag ízelítőt kaphattunk 2019. március 20-án a József Attila Megyei és Városi Könyvtár Népház úti könyvtárunkban, amik bővítették ismereteinket erről a korról. A rendezvényünket a Nemzeti Kulturális Alap támogatása segítette.
