Kertész vagyok ! – Gondolatok a fenntartható kertművelésről

Írta: Nász János

2016. december 12-én Gyulai Iván élvezetes előadását hallhatta a szép számmal megjelenő közönség az MTA Könyvtár és Információs Központ előadótermében. Az előadó az Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány elnöke, intézetigazgató és címzetes egyetemi tanár. Ez a program a „Kertész leszek” című öko-előadássorozat méltó záró rendezvénye volt. Többek között azért is, mert Gyulai Iván a saját kertészeti tapasztalatait mutatta be, és gyakorlatban is beigazolódott elméleteit osztotta meg a résztvevőkkel.

Dr. Gyulai Iván képének forrása: 
http://utajovobe.eu/hirek/fenntarthato-fejlodes/2102-osszefoglalo-a-fenntarthato-fejlodes-cimu-tanulmanyrol-1

Hogyan is működik egy harmonikus vegyszer- és genetikai beavatkozástól mentes kiskert, amelyben szinte minden munkát maga a természet végez el? Először is földünkről a többlet nitrogént kellene eltávolítanunk. Tehát nem szabad műtrágyázni! Sajnos évente mintegy 200 millió tonna műtrágyát használunk fel. A termőtalaj nitrogénfelvétele természetes módon a légkörből történik, és ehhez nitrogénkötő baktériumok szükségesek. Ha monokultúrát létesítünk, azaz csak egyféle növényt termesztünk, akkor nem lesznek megfelelő mértékben ilyen baktériumok ültetvényünkben. Ha belenyúlunk a természet rendszerébe, akkor nem várható jó eredmény. Amikor öntözünk, akkor még több gyomnövényt hívunk elő. Fellazítjuk a tápanyagot a földünkben, és minél többet gyomlálunk, annál több gaz terem. Ezzel tönkretesszük a termőtalajt. Ha leszedjük a termést, akkor hagynunk kellene a földben elszáradni a növényeket! A növényvédelmet tekintve alapvető dolog, hogy a kertésznek meg kell védenie növényeit. Viszont kémiai védekezésnél a növény termésének beltartalma csökken. Vegyszeres növényvédelemmel és a módszeres talajforgatással csökkentjük a növények védekező képességét. Ehelyett inkább hagyjuk, hogy a növény meg tudja védeni saját magát! A kert tisztántartásánál már említettük, hogy ha a gazokat, faleveleket eltávolítjuk, akkor kitesszük a talajt a környezeti hatásoknak, és megakadályozzuk a humuszképződést. Műtrágyázással elpusztítjuk a parányi hasznos lényeket a talajban, és gyengítjük a növények védekezőképességét. Felesleges a talaj felszántása is, mert ezt a különböző baktériumok és állatkák elvégzik helyettünk.

Mindezek következménye lehet az úgynevezett minőségi éhezés. Ez annak a kifejezése, hogy olyan növényeket termesztünk, amelyeket korábban, még érési idejük előtt szedünk le, ezért kevesebb tápértéket fognak tartalmazni. Ugyanez a helyzet akkor is, ha a növényt nemesítettük, vagy genetikailag módosítottuk, továbbá ha mi védekeztünk a növény helyett. 1950-ben még 150-szer több C vitamint tartalmaztak gyümölcseink! Részben a tömegtermelés fent említett okai miatt ennek mértéke drasztikusan lecsökkent. Az intenzív termelési mód már legalább 3,5 milliárd embert érint. Mi az, ami leginkább akadályozza kertművelésünket, fenntartható művelésünket? A tudatlanság, az ismerethiány és a téves szemlélet, valamint a különböző érdekek. Jó példa erre a búza. Az összes élelmiszertermelésünk 20 %-át teszi ki, és 7,5 milliárd embert érint. A mai nemesített búza viszont már egy mérgező növény!!! 1903-ban már az amerikai kongresszus is be akarta tiltani, de hatalmas hasznot hozó gazdasági érdekek miatt ez nem sikerült. A glutén gátolja a jóllakottság érzését, és csak eszünk, meg eszünk, mégis folyamatosan éhesek vagyunk. A mai búza a függőséget okozó növények között az első helyen áll. Sajnos az élelmiszeripar széles körben felhasználja. Hogy a genetikailag módosított búzának nincsenek hasznos táplálkozási jellemzői – ez nem új keletű tudás. Az ősbúzára, az alakorra ez persze nem vonatkozik.

Ember- és környezetkímélő kertművelés. A kép- és videó forrása:
https://www.youtube.com/watch?v=uHcJO88tX5E

A fenntartható kertművelés lényege az, hogy ember- és környezetkímélő legyen, a szántásnélküli, direkt művelést helyezze előtérbe, amelyben folyamatosan visszaépül a talaj szerkezete és humusztartalma. Ősszel mindig takarjuk be a földünket, mert ennek révén megelőzzük az erózióját és betömörödését, a tápanyag kimosódását, a gyomosodást. Ezzel egyúttal kiegyenlítjük a külső hőmérsékleti ingadozásokat is. A takarás magába szívja a nedvességet, elraktározza, így megvédi a földet a kiszáradástól. A csapadékvíz megfogása azért is fontos, mert hazánkban évente átlagosan 200 milliliternyi a csapadékhiány. A talajtakaró viszont biztosítja a normális talajélet feltételeit. A megoldás tehát, hogy a csapadékvizet nem elvezetni kell, hanem a talajban tárolni.

Az úgynevezett televény talaj lényege, hogy a humuszos, lebomlott növényi hulladékot tartalmazó talaj megfelelő életteret biztosít a mikroorganizmusoknak, és mentes a hőingadozásoktól is. Amit elveszünk a talajból, azt vissza is kell juttatni neki. A mulcs, a növényi eredetű, rostos, nyers takaró az optimális erre, amelyben megfelelő a nitrogén-szén aránya, és elegendő benne az oxigén és a nedvesség is. Az ősszel, 50-60 centiméteres vastagságban kihelyezett takaró május végére összeesik néhány centi vastagságra, és vékony televényréteg képződik belőle. A következő években, az őszi időszakokban már egyre kevesebb zöldhulladék takarással helyreáll talajrétegünk, és ezután önfenntartóvá válik ez a folyamat.

Gyulai Iván kertje.
A kép és videó forrása: https://www.youtube.com/watch?v=sm0dFKgyq9w

A kerttervezésnél vegyük figyelembe a fényviszonyokat is. Lehetőleg szórt fényt biztosítsunk, mert a direkt hőt egyik növény sem szereti. Gondoskodjunk a mozaikosságról is, ami azt jelenti, hogy ne alkalmazzunk monokulturát! (Kivétel a petrezselyem és a dinnye, mert ezek csoportban szeretnek lenni.) A klimatikus szempontok és az élőhely-változatosság meghozza a gyümölcsét. Növényvédelemre igazából nincs szükségünk, hiszen a természetben a különböző folyamatok erősítik vagy korlátozzák egymást a maguk rendje szerint, hiszen a természetben önszabályzó ökológiai rendszerek léteznek. A változatosságot segítheti a növénytársítás és a vetésforgó alkalmazása is. A beteg növényeket hagyjuk békén a helyükön, mert ez segíti a többi növény önszabályzó védekezését.

A régi, már-már elfeledett tudás és módszerek segítségével örömteli és egészséges termést hozó kertünk lehet. Bármennyire is meglephetnek bennünket az itt elhangzott információk, az ember- és környezetkímélő kertművelő hagyományainkban évszázados hasznosítható tapasztalatok vannak, csak élni kell velük. Nulla beavatkozás és nulla növényvédelem alapján utánozzuk a természetet!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük