A tatai és környékbeli vízimalmok rendszere és a megye megújuló energiaforrásai

Írta: Nász János

A vízimalmoktól a vízierőművekig című vaskosra, egyben dekoratívra is sikerült könyv szerzője volt a vendégünk könyvtárunk októberi öko-estjének. Dr. Kádár Péter, az Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Karának intézeti igazgatója – szakavatott kutatója a honi vízimalmoknak.

Kádár Péterről Horváth Szabolcs készítette a fotót

Élvezetes előadását egy történelmi áttekintéssel kezdte az ókortól napjainkig. A történelmi Magyarországon mintegy tizennyolcezer, a mostaniban pedig mintegy hatezer vízimalmot lehet beazonosítani. Ezek közül előadónk csaknem 600-at be is járt. Ehhez az internet segítségével topográfiai és a felszíni morfológiai kutatások módszereit is igénybe vette. Több sikeres felfedezésre is jutott. A vizet, mint a bolygónkon szinte mindenhol rendelkezésre álló energiaforrást már a korai időktől használták gépek, szerkezetek hajtására. De igazán a középkorban terjedtek el, és az újkorig élték reneszánszukat. Az ókori vízi emelő kerekek végén agyagorsók továbbították a vizet az akvaduktokba, és juttatták el a kívánt településekre, tájakra.

A középkorban a malmok már nem csak gabonaőrlésre voltak használatosak, hanem bányászati, textil- és fémipari hasznosításuk is előtérbe került. A malmok szerkezetei zömmel fából készültek, és igazi szakértelmet igényeltek. Később már fémeket és bőrből készült szíjakat is használtak a meghajtásra. Némelyek a mai napig is ipari remekműveknek számítanak.

A következő részben a malmok funkcióiról esett szó. A köztudatban általában csak a gabonaszemek őrlésére, darálásra, szitálásra gondolunk, de az élet több területén is használatosak voltak: így például kendertörésre, festékpor előállításra, papírkészítésre, fűrészelésre. Hámorként, fújtatóként, generátorként, sőt még pecsenyeforgatóként is alkalmazták. Később érc- és ásványzúzással segítették az iparosodást. A malmok elhelyezkedése a tájban és építészetük a tevékenységek sokféle lehetőségét rejtették magukban. Gátra, házra, partra, sőt hajókra is épülhettek. Hazánkban egykor négyezer hajómalom létezett.

Az előadás második részében a megyei és a környékbeli malmokkal ismerkedhettünk meg. Környezetünkben elképesztő számban működtek a malmok. Vetítésen keresztül bejártuk Esztergomtól Oroszlányig a vizes tájakat, és megnéztük a ma még fellelhető malmokat vagy maradványaikat. Persze Tatának, mint a vizek városának külön fejezet lett szentelve. Itt és a környéken sok szép barokk vízimalom található. Időnk szűkössége miatt „csak” 17 helyi malom bemutatására kerülhetett sor. Ezek összekapcsolódását a helyi vizekkel, forrásokkal, tavakkal és folyókkal, egy térképpel is illusztrálta az előadó.

Befejezésként még áttekinthettük vele megújuló energiaforrásainkat és azok hasznosítását, mind háztartási, mind ipari szempontból. Nemcsak ökológiai és ipartörténeti szempontból, de helytörténeti értékeinél fogva is hasznos bemutatót láthattunk Dr. Kádár Péter tanár úr jóvoltából.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük