Halandó könyvtáros a természetben – orchideák

 

Cikket írta: Tari-Székely Karola

     Ismét jelentkezem home officeból a tavalyi karantén videóim után, melyeket a kertben készítettem. Azokat már nem folytatom, azonban megpróbálom a halandó könyvtáros személyét kicsit közelebb hozni az olvasóhoz. Egy éve még nem gondoltam, hogy sor kerül a következő tavaszt is itthonról köszöntenem. De lássuk az előnyeit, mit is csinálhat az ember, ha éppenséggel nem a munkahelyének dolgozik be.
Párommal öt évvel ezelőtt költöztünk Szárligetre. Hosszas keresgélés eredménye hozta a választást. Az egyik legfontosabb tényező a természeti környezet volt. A település gyönyörű fekvésű, hegyek között terül el. Akár a Gerecse, vagy a Vértes irányába vesszük úticélunkat, mindkét tájegység bővelkedik szépségekben, ritkaságokban. A mi érdeklődésünk konkrétan az orchideák irányába indult el, páromnak több mint húsz éve ez a hobbija, én pedig követem őt mindehová. Így indulunk el évről-évre az erdőbe, mezőre, kutatjuk, fotózzuk őket.
Amit tudni kell az orchideákról, hogy a trópusokon élő rokonaival ellentétben az itthoniak mind talajlakók. Magyarországon 71 faja ismert*, a hazaiak virágai legalább olyan szép, mint a virágárusoknál közismert Lepkeorchideának ( Phalaenopsis). Sajnos az ember terjeszkedése miatt minden faja veszélyben van. Hazánkban megtalálható Papucs Kosbor mára már annyira ritka, hogy van egy terület a Bükkben, melyet fegyveresen őriznek. Az összes közül ez a legfeltűnőbb, legszebb, legnagyobb, így az emberek hajlamosak azokat kiásni, hazavinni.
Viszont ennek kapcsán meg kell említenem, hogy más növénytársaival szemben ez a virág nem képes akárhol megmaradni, különleges klíma és növénytársulásra van szüksége, mely még  a mai napig rejtély a tudósok körében is. Ezért fokozottan veszélyeztetett, mert visszatelepítése nagyon nehézkes, vagy lehetetlen.
E növény kutatásában közismert név Molnár V. Attila, akinek nemrégiben megjelent könyvéről írtam ajánlót. Az orchideák életéről blogjában rendszerint közöl tudományosan megalapozott bejegyzéseket: (tovább a bloghoz: link). Itt található többek között az alábbi érdekes cikk is, melyet ha elolvas valaki, maga is azzá az orchidiotává válhat könnyedén (tovább a cikkhez: link), melyet a szerző az alábbiak szerint határoz meg, élete első élményeibe is betekintést adva ezzel:
       “Az orchidiotizmusról
A vadon élő orchideák (azaz a kosborfélék) „rajongóinak” megnevezésére szolgáló „orchidióta” kifejezés a 20. századi magyar botanika egyik legnagyobb alakjától, Soó Rezső professzortól származik. Tény, hogy az orchideákban van valami nehezen megfogalmazható különlegesség, amely az arra fogékonyakat magával ragadhatja és rabul ejtheti. Gyerekkoromban sokáig ornitológusnak készültem és sokáig azt sem tudtam, hogy hazánkban élnek orchideák. A meghatározó olvasmányélményt egy, a Búvár című folyóiratban 1978-ban, Németh Ferenc tollából megjelent cikk jelentette, amely a Rovarutánzó orchideáink: a bangók címet viselte. Ellenállhatatlanul érdekesnek találtam. Ez a cikk 1985-ben jelent meg (Németh Ferenc tollából), ebben az évben találtam életem első orchideáját” – Forrás: Molnár V. Attila/ https://greenfo.hu/hir/a-fantomtol-a-megorokitettig-egy-orchidiota-szerelmei/

           Most már tudja az olvasó, hogy kivel áll szemben. Így idén is nagy érdeklődéssel indultunk el szokásos körutunkra március elején, a Szárliget környezetében megtalálható orchideás lelőhelyeink felkutatására. Ilyenkor könnyebb megtalálni az elszáradt fű között a már hajtásnak indult friss leveleket, avagy a tavalyról megmaradt száraz kórókat, melyek az előző év orchideáiról tanúskodnak.
Lássuk, mivel kecsegtetett bennünket a séta felüdítő mivoltán felül? Nagy örömünkre sikerült új helyeket felfedeznünk. Nem is sejti aki nem fanatikus, hogy milyen érzés ez a felfedezőnek. Azt azonban tudni kell, hogy az orchidearajongók nagy titokban és becsben tartják lelőhelyeiket, azt csak nagy ritkán tudhatják meg tőlük. Ez talán olyan, mint a gombásztól a “bejáratott” helyei után érdeklődni. Így én se szándékozom közelebb hozni a tényleges megtalálási területet az olvasóhoz. Azt viszont garantálhatom, ha annyira felkelti cikkem az érdeklődését, hogy elkezd kutatni utánuk, nem fog csalódni. Nagyon élvezetes tavaszonként a mezőket róni újabb és újabb növények után kutatva. De lássuk a keresgélésünk eredményét:

  

      Az első két fotóval azt szerettem volna érzékeltetni, hogy mit lát a nézelődő, ha csak sétálgat. A következő képek pedig, ha közelebb hajolunk a földhöz, láthatóvá válnak a zöldellő tövek.
Túránk végeztével, ha már megvan a sikerélmény és az új hajtások, elkészül a dokumentálás, rohanunk haza és megkezdjük a vizsgálódást. Elsősorban Molnár V. Attila Magyarország orchideáinak atlasza című könyvét lapozzuk fel. Ha már közelebb kerültünk a nemzettséghez (22 féle van Magyarországon **), azon belül is kérdés, hogy : Vajon melyik fajt találtuk meg?

       Ezt természetesen még gyakran a tudósok sem tudják teljesen biztosan, az csak az új, molekuláris genetikai kutatások eredménye határozza meg ***. Ami teljesen biztos jelen esetben, hogy orchideák egyedeit találtuk, és ha szerencsénk van, idén virágot hajtanak. Azokat tavasz végétől nyár közepéig felkutathatjuk, és ha jól időzítünk, megtaláljuk a nyíló töveket. Így tervem szerint ezt a cikket követi majd az itt megtalált fajok virágzó egyedeiről szóló beszámolóm. Érdemes követni, hírleveleinkre feliratkozni, vagy csak időnként felnézni a zöld honlapunkra. Hátha ihletést kapnak egy sétára , vagy csak megismerkednek egy új szemléletmóddal, mely kizökkentheti az olvasót a mindennapi stresszből.

* Forrás: A legújabb eredményeket a Magyar Orchidea Társaság közölt honlapján (az egyesület 1991 óta működik): https://orchideatarsasag.hu/hazai-orchideak-2/

* *Forrás: részletes leírás található  a Magyarországon fellelhető orchideák nemzettségeiről, melyet a Magyar Orchidea Társaság közölt honlapján   : https://orchideatarsasag.hu/hazai-orchideak-2/  

*** Forrás: https://orchideatarsasag.hu/hazai-orchideak-2/

További szakirodalom a témában:
https://docplayer.hu/11004253-A-magyarorszagi-orchideak-fenologiai-viszonyai.html

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük