Könyvajánló: Lykke A boldogság nyomában

Az ajánlót írta: Nász János. A könyvet írta: Meik Wiking, fordította: Hegedűs Péter. Kossuth Kiadó, 2018.

A 2012. évi világboldogság jelentés alapján elmondható az, hogy Dánia a világ legboldogabb országa, ahol az örömnek mindig rezonanciája van. Meik Wiking dán boldogságkutató, a koppenhágai Boldogságkutató Intézet igazgatójának Lykke című könyve, szerves része a Hygge szóval kifejezett dán életérzésnek és számos erről eddig megjelent könyvnek. Vajon mi a titkuk, mit csinálnak jól a dánok, esetleg mit vehetünk át tőlük, mit tanulhatunk példájuk alapján. Másrészt mérhető-e egyáltalán a boldogság. De kezdjük sorban: De mit takar az a kifejezés, hogy: Hygge

Ez csupán egy érzés, vagy vannak-e olyan meghatározható pillérei, amin biztosan megállja helyét egy társadalom vizsgálatának tükrében?

Ilyen megközelítése is van a boldogságérzeten belül, mint együttlét/ az összetartozás érzése, hiszen erőteljes közösségtudat meglétében az emberek mindenkor bizalommal támaszkodnak másokra, egymásra akár a legnehezebb időszakokban is. Aztán beletartozik a közjó érdekében fizetett hozzájárulás, adózás, amelyet nem tehernek vesznek, hanem örömmel tesznek.

A lakóhelyen a szomszédokkal kialakított viszony, amely a magán- és közösségi élet egyensúlyán alapszik. A lakóközösségek előmozdíthatják a pozitív lakossági érintkezést, akár egy közösségi kert létrehozásával is. Például a szerszámok megosztásával egyszerűen gazdaságosan és takarékosan művelhetik közösségi kertjeiket.

A Hygge azt is magába foglalja, hogy aki boldog akar lenni, annak közösségbe kell mennie. A közösségben szerzett élmények, megosztások erősíthetnek bennünket, míg a magány csorbíthatja boldogságérzetünket. A szerves közösségekre mindig támaszkodhatunk bármi is adódik. A lakóközösségek megünneplik egymás születésnapját, vagy ha tehetik, a munka után együtt teáznak, kávéznak és a gyermekeik együtt játszanak. A közösségi lakóhelyek rendszere tehát úgy lett kialakítva, hogy az a magán- és közösségi életnek egyaránt kedvezzen. A fogyasztói boldogságcsúcsot sem az határozza meg hogy minél több pénzünk, vagy keresetünk van, hanem az hogy mire és mennyit költünk, mert a minél több anyagi forrás megléte és hajszolása könnyen a hedonizmus taposómalmába vezet. Vezethetünk például egy boldogságszámlát, egy örömteli várakozással, egy élményvásárlást, mondjuk egy majdani koncertre, utazásra, bakancslistára. A jólétet és a gazdagságot külön kell választani, mert nem kell dúsgazdagnak lenni, ha magas életszínvonalon akarunk élni.

Három olcsó szabály mely boldogságot hozhat:

1, Olvassunk minél többet!

2, Vezessünk „mosolynaplót”

3, Alakítsuk meg a „vékonypénzűek egyletét”

Ne feledjük a boldogság gazdagít! Befektetés a közjóba. Az általános elégedettség pedig pozitív hatást gyakorol egészségi állapotunkra. Minél boldogabb valaki, annál nagyobb esélye van rá, hogy a jövőben sem kell egészségügyi problémákkal megküzdenie és ez tükröződik a várható élettartam mutatóiban is. A dán biciklivel jár munkahelyére, sőt a hétvégén az ország kétharmada nyeregbe pattan és kirajzik a természetbe. A kerékpáros és gyalogosbarát közlekedéssel tiszteletben tartjuk a hely és a helyi emberek méltóságát. Használjuk többet a lábunkat. Mondjunk nemet a liftekre. Válasszunk ki egy napot, sétálónapnak, esetleg menjünk együtt így barátainkkal. Vagy hallgassunk podcastot, ha egyedül sétálunk. Környékünk eleddig nem ismert részeit térképezzük fel. Ne feledjük a természetesség és a természet kedélyjavítók. A munkába járást, ingázását egy testedzésnek is lehet felfogni, a konditermek helyett. A szabadságérzet és a korlátozásmentesség is faktora a boldogságérzetünknek: „Senki sem lehet igazán boldog, ha nem érzi úgy, hogy maga dönthet élete alakulásáról. Fontos megjegyezni azt is hogy a rögzített szabadságjogok mellett mindenkinek a napja, 1440 percből áll, vagyis az idő mint erőforrás mindenki számára egyenlő mennyiségben áll rendelkezésre.

A munka- és magánélet egyensúlya a családbarát szociálpolitika pozitív befolyásolásába az is számít, hogy a gyermeknevelésben rengeteg örömünk telik, de egyben a frusztráció és aggodalmak forrása is. Dániában kialakult a tiszteletbeli nagyszülői rendszer, egyfajta nyugdíjas önkéntesség, pótnagyszülői szolgálat bizonyos családoknak. A munkához való hozzáállás tekintetében az a fontos, hogy nem a fizetésre kell fókuszálni, hanem arra kellene figyelni, hogy mennyire tölt el elégedettséggel a saját munkánk és inkább”alkotótevékenységnek” kellene hívni, mert amit létrehozunk az magunkból ered. Az időnk felszabadításának érdekében használjuk ki az üresjáratokat. A távmunka hosszabb távon való engedése, sokkal hasznosabbá teszi a munka és kikapcsolódás közötti viszonyt, és ez a legegészségesebb a világon. Másrészt a dánok azért is olyan boldogok, mert a bizalom általános jelenség náluk, amely elégedettebbé teszi tagjainak életét és megkönnyíti azt. Amíg a dánok bizalomindexe (9%(a maximális százból), addig a magyaroké 47%. A közösségi érzés, empátia, bizalom fejlesztésének fontos részét képezik a dán iskolák. Az iskolákban a versengés helyett inkább az együttműködésre érzékenyítik a gyermekeket. A jóságra való törekvés áthatja az egész társadalmat. „Aki viszont egy egész életen át boldog szeretne lenni, az segítsen másnak. Törődjünk mások jólétével, ez a Lykke alapfilozófiájának nélkülözhetetlen része.

Valami illatozik Dániában, hát szippantsuk bele, és késztessen is ez bennünket arra, hogy tegyünk meg minden tőlünk telhetőt az egyéni, a közösségi és a civilizációs boldogságunkért.

Megjegyzés:

Lykke= boldognak lenni

Hygge: az ami boldoggá tesz

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük